Koffeint a világ lakosságának mintegy 4/5-e fogyaszt rendszeresen valamilyen formában és a „valamilyen forma” leggyakrabban a kávé, bár a kávébab mellett nagyon sokféle növény (többek között a kakaóbab, a tea, a kóladió, a maté és a guarana) tartalmaz koffeint.

Kedvező hatásai miatt a különböző kultúrákban évszázadokra, esetenként évezredekre visszanyúló történelme van a koffeintartalmú növények fogyasztásának. Kínában a tea már időszámításunk előtt 5-600 évvel ismert volt és angol közvetítéssel Európába is eljutott a 16. században, az Afrikában már a 10. században ismert kávé arab illetve török segítséggel jutott el hozzánk, míg a Dél-amerikai azték-maja-inka kultúrák kedvelt kakaóját a spanyol hódítók hozták magukkal. A koffeinnek elnevezett szagtalan, kesernyés ízű, fehér kristályos alkaloidot 1820-ban Friedlieb Ferdinand Runge német vegyész vonta ki a kávébabból, később kiderült, hogy a teában található, korábban teinnek nevezett anyag is azonos a koffeinnel.

A koffein élettani hatásait (élénkít, javítja a fizikai állóképességet, serkenti a szívműködést, növeli a pulzusszámot és a vérnyomást, fokozza a gyomornedv elválasztását és az anyagcserét, vízhajtó tulajdonságú, javítja a gondolkodást és a szellemi funkciókat) számos tudományos vizsgálat és kutatás támasztja alá, de nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ezek a vizsgálatok gyakran nem összevethetők egymással, az eredményeket jelentősen befolyásolják a körülmények. A koffein hatása nagyban függ például a beviteli forrástól (kávé, tea, kóla, stb.), a fogyasztás gyakoriságától (esetenkénti vagy rendszeres) vagy éppen a dózis nagyságától, de még az egyébként a koffeintől független táplálkozási szokásoktól és életmódtól is.

Mindezen körülményeket figyelembe véve, bár a koffein hatásmechanizmusa többé-kevésbé ismert (a véráramba jutva az ideg- és izomsejtek felületén fejti ki hatását, befolyásolja a szervezet ingerületátvivő anyagait és enzimeit, valamint a vérerek összehúzódását), kezd megkérdőjeleződni néhány betegség (magas koleszterin, szív-koszorúérbetegség, szívritmus zavar, csontritkulás, rákos megbetegedések) és a koffeinbevitel közötti vélt vagy valós összefüggés. Sőt bizonyos betegségek esetében (2. típusú cukorbetegség, Parkinson-kór, májcirrózis, májrák, időskori demencia) kifejezetten védőhatást feltételeznek a vizsgálati eredmények.

Ami a kávé (capuccino-, kakaó-, tea-, energiaital-, kóla-) fogyasztók részéről megkérdőjelezhetetlen az a koffein élénkítő hatása. Emberek milliói el sem tudják képzelni, hogy ne egy csésze kávé elfogyasztásával kezdjék a napot, de pl. éjszakai munka, hosszú távú autóvezetés, nagy odafigyelést igénylő munka vagy alváshiány esetén is egyértelműen segíti a koncentrációs képességet, sőt akár a fizikai teljesítményt és állóképességet is növelheti. Ahogy azonban egy korábbi bejegyzésemben (A méregtelenítés mítosza) már utaltam rá, „bizonyos dózis és koncentráció felett szinte bármi káros lehet”, ezért nem árt a koffeinnel is óvatosan bánni.

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) szakvéleménye szerint felnőttek részére a napi 400 mg-os koffeinfogyasztás még nem jár negatív következményekkel, de ilyen mértékű fogyasztás esetén sem árt néhány dologra odafigyelni, mivel a koffein szervezetünkre gyakorolt hatását számos tényező befolyásolhatja (gyógyszerek szedése, alkoholfogyasztás, dohányzás, terhesség, szoptatás, stb.).
A koffein enyhe függőséget is okozhat, amitől szerencsére (más, komolyabb függőségektől eltérően) viszonylag könnyen meg lehet szabadulni. Sokkal kellemetlenebbek lehetnek a koffeinmérgezés következményei (hányinger, hányás, émelygés, hasmenés, gyakori vizelés, heves szívdobogás, légzési zavar, pánik, szorongás), ami napi 600 mg-os fogyasztás felett már előfordulhat.

A koffein, illetve a koffeintartalmú italok nem nélkülözhetetlenek az emberi szervezet számára, hogy fogyasztásuk mennyire része a táplálkozási gyakorlatunknak az egyéni beállítódás kérdése, mindenesetre biztosan nem véletlen, hogy a kávéfogyasztással kapcsolatban számos ilyen elmés megállapítás született, mint az alábbi:

• „A víz az élethez szükséges legfontosabb elem, amit az bizonyít legjobban, hogy ha nincs víz, akkor nem tudsz kávét főzni.”

Telefonszám: +36 20 208 53 67

Email: novakpeter@nutriexpert.hu

Weboldal: nutriexpert.hu

Facebook: Novák Péter, táplálkozási tanácsadás