Nem tévedünk nagyot, ha azt mondjuk, hogy a magok fogyasztása éppen reneszánszát éli, köszönhetően annak, hogy egyre nagyobb az igény a „természetes életmód és étrend” iránt (akármit is jelentsen ez). Bár a táplálkozás mennyiségi problémáit nem oldják meg, kétségtelen, hogy a magvakról általánosságban elmondható, hogy mikro- és makroelemeket, valamint vitaminokat jelentős mennyiségben tartalmaznak. A hangsúly az „általánosság”-on van, mert egyenként vizsgálva a különböző magokat nagyon nagy különbségeket találunk.

Sokfajta „hagyományos”, a magyar konyhában használatos magféléhez hozzá lehet jutni de, mint az élet más területein is, sokan vannak, akik a táplálkozásban is szeretik a különlegességeket, a kuriózumokat. Kereslet és kínálat sikeresen generálja egymást, a jól felépített marketingnek köszönhetően pedig néhány egzotikus bogyóról, magról, növényről sikerült olyan képet kialakítani, hogy azok egészségesek, gyógyítanak, fiatalítanak, méregtelenítenek, tisztítanak, fogyasztanak, stb., vagy (hab a tortán) mindezt együtt tudják. Az ilyen élelmiszerekre egyszerűen a szuperkaja, vagy „superfood” jelzőt aggatják, de közelről megvizsgálva a dolgokat kiderül, különlegességük leginkább abban rejlik, hogy nagyon messziről hozzák és méregdrágán árulják azokat.
Szeretjük azt hinni, hogy mindent megteszünk az egészségünk érdekében, ezért aztán a különböző, életvezetéssel, életmóddal, egészséggel foglalkozó magazinok, tévéműsorok, blogok, fórumok által ajánlott „superfood”-ok villámgyorsan nagy népszerűségre tesznek szert. Jelenleg a két legnépszerűbb, gyors karriert befutott szuperkaja talán az egyaránt Közép-Amerikából / Dél-Amerikából származó chia és quinoa.

A chia mag, vagy azték zsálya a mentával rokon növény, valamikor fontos szerepe volt a maja civilizációban. Kétségtelenül vannak pozitív tulajdonságai, magas a rosttartalma, fehérjét és esszenciális zsírsavakat (omega-3, omega-6) tartalmaz, de korántsem tekinthető csodaszernek, sőt az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) arra is felhívja a figyelmet, hogy nem zárható ki az aztékzsálya mag esetleges allergizáló hatása sem. A chia mag az Európai Unióban „novel food”-nak, azaz „új élelmiszernek” számít, forgalmazásának és felhasználásának szigorú feltételei vannak. A NÉBIH előírása szerint kizárólag előrecsomagolt formában értékesíthető, kimérve nem árusítható és csomagolásán fel kell tüntetni, hogy a napi bevitel legfeljebb 15 gramm lehet (mivel túlzott fogyasztása emésztőrendszeri problémákat is okozhat). A marketing oldalak persze csak a jó tulajdonságokat emelik ki (és nagyítják fel), az igazság valahol félúton lehet. Nyugodtan fogyasszuk a chiát, de csodát ne várjunk tőle semmilyen tekintetben.

A quinoa hasonlóan jó sajtóval bír mostanában, mint a chia, sőt már-már csodaszernek állítják be. A szintén Dél-Amerikából származó álgabona (rendszertanilag nem tartozik oda, de úgy néz ki) az inka kultúra hagyatéka, egyes tudósok (talán brit tudósok?) szerint az inkák gyakorlatilag ezen éltek, aminek köszönhetően élettartamuk hosszabb volt a kortársaiknál, gyorsabban gyógyultak a sérülésekből és betegségekből. Kétségtelen, hogy magas a fehérje, kálium, kalcium, magnézium, vas, foszfor és réztartalma, valamint C- és E-vitamint is tartalmaz (ami igaz több gabonafajtára is, mint pl. a köles és a zab), de mostani népszerűsége valószínűleg a glutén mentességéből adódik.

Van két olyan vetülete is a két csodabogyó európai elterjedésének, amire kevesen gondolnak.
Az őrölt chia mag több Dél-amerikai országban a szegények eledele volt, és a quinoa is a kevésbé tehetősek alapvető táplálékának számított. A felturbózott kereslet azonban a termelő országokban (Mexikó, Guatemala, Bolívia, Argentína, Ecuador, Nicaragua) olyan mértékben emelte az árakat, hogy sokan már nem tudják megfizetni a nem is olyan régen még olcsó, szinte értéktelen élelmiszereket.
A másik probléma az az óriási biológiai lábnyom, amit ezek a kis magok maguk után hagynak azáltal, hogy 8.000-10.000 km-t kell utaztatni őket, mire megérkeznek felhasználási helyükre, azaz Európába.

Nem mondom, hogy a chia és a quinoa értéktelen, de elsősorban a forgalmazók sikeres marketingjének, valamint a felhasználók csodavárásának köszönhetően sokkal nagyobb jelentőséget tulajdonítanak neki, mint az reális lenne.

Telefonszám: +36 20 208 53 67

Email: novakpeter@nutriexpert.hu

Weboldal: nutriexpert.hu

Facebook: Novák Péter, táplálkozási tanácsadás