Az egy laikus számára is könnyen belátható és egyértelmű, hogy a különböző életmódokhoz különböző étrendi irányelveket kell alkalmazni. Nem lehet kérdéses, hogy pl. egy versenysportoló és egy napi 8-10 órás ülőmunkát végző „civil” táplálkozása mind mennyiségileg mind összetételében el kell, hogy térjen egymástól.

Az viszont már kicsit talányosnak tűnik, hogyha veszünk két nagyon hasonló tulajdonságokkal rendelkező személyt (azonos életkor, nem, testfelépítés, életvitel, stb.) milyen óriási különbségek lehetnek abban a tekintetben, hogy milyen mennyiségű, minőségű és összetételű élelmiszert képesek (hosszú távon) elfogyasztani anélkül, hogy súlyproblémáik adódnának belőle. Szinte biztos, hogy mindenkinek van a környezetében olyan, aki szinte bármit megehet, nem számít, hogy mennyi rizst vagy krumplit fogyaszt, hogy liter számra issza a cukros üdítőket és a fagylalt sem okoz számára problémát (ezt az adottságot leegyszerűsítve nevezhetjük „szénhidrát toleranciának” is). Ugyanakkor vannak, akiknek folyamatosan vissza kell fogniuk magukat, mert egy nokedlis marhapörköltnek már csak a gondolatától is hízni kezdenek, nem beszélve arról, ha azt rendszeresen fogyasztják is. Ők aztán előszeretettel okolják a genetikát, és bizony valamilyen szinten igazuk is van, még ha egyébként saját maguk is rendesen hozzájárulnak az elhízásukhoz.

Az ember az evolúció során eljutott odáig, hogy képes széles spektrumú, makro- és mikrotápanyagokat tartalmazó étrenden élni, de a genetikai polimorfizmusoknak köszönhetően az egyének emésztési folyamatai nagyon különbözőek lehetnek. A genetikai polimorfizmus két vagy több, egymástól jól elkülönülő öröklődő viselkedési változat előfordulását jelenti az emberben (mint fajban). Az egypontos nukleotid-polimorfizmus, angol nevének (Single Nucleotide Polymorphism) rövidítéséből SNP, egy DNS szekvencia-variáció, a DNS egy bázis párján történő változás, ami valamilyen evolúciós előnyt hordozva a populáció genetikai anyagának a részévé vált. Ezeknek köszönhető, hogy az egyének óriási eltéréseket mutatnak pl. az egyes betegségekre való hajlamban, a vírusokra, baktériumokra és a gyógyszerekre történő reagálásokban, vagy éppen az egyes élelmiszer összetevőkre adott válaszokban.

Nagyon sok ismert és feltehetően rengeteg felfedezésre váró SNP van, melyek hatással lehetnek a táplálkozásra, vagy éppenséggel a szervezet raktározó képességére. Az egyik legjobban ismert SNP pl. a CYP1A2 gén variációja. Attól függően, hogy melyik CYP1A2 variánssal rendelkezel, úgy változik szervezetedben a koffein metabolizmusa (anyagcsere folyamata), a lassútól a gyorsig. Ha a gyorsabb variációval rendelkezel, akkor „koffein toleráns” vagy, vagyis sokkal gyorsabban ürül a szervezetedből ez az anyag.

Bár jelenleg ez talán még a sci-fi kategóriába tartozik, de a táplálkozástudomány jövője a nutrigenetikában rejlik, hiszen amint képesek leszünk meghatározni, hogy az adott egyénnek a genetikai háttere mit rejt, megvalósulhat a ténylegesen személyre szabott táplálkozás.

Addig is amíg ez megvalósul, nem árt néhány kézenfekvő tényt és tanácsot figyelembe venni a táplálkozásod során:

Nem csak a szénhidrátok, hanem más makro-és mikrotápanyagok metabolizmusában is különbségek lehetnek ember és ember között, de az egyéb környezeti és szociális tényezők is nagyban hozzájárulnak a testsúlyod alakulásához és nem hivatkozhatsz csak a genetikára.

• Táplálkozz az életmódodnak és az egyéni "toleranciádnak" megfelelően!
• Mozogj napi szinten!
• Ügyelj az energiaegyensúlyra!
• Légy objektív a szükségleteid tekintetében!
• Ne zárd ki feleslegesen egyik élelmiszerforrást sem, … és élvezd az ételeket!