Ezt az állapotot visszaállítani valószínűleg már nem lehet, így kevés az értelme különböző halfajok visszatelepítésének. A Marcalon az ökoszisztémának újra kell épülnie, ez pedig csak saját magától történhet meg. A teljes táplálékláncnak kell ugyanis létrejönnie, és ez vélhetően néhány éven belül meg is történik.

A Marcal mellett élők aggódva figyelik a folyó haláltusáját. A vízben napokon át olyan magas lúgtartalmat mértek, ami a tömény hipóéval azonos. Közel egy héttel az ajkai iszaptározó gátjának átszakadása még mindig gipszet öntenek a folyóba, hogy megkössék a szennyező anyag terjedését.

Bata József, Mezőlak: "Ha bennmarad az iszap az aljában, ez a mérgezett iszap, mert ennyit ki nem kotornak ebben az országban, én abban biztos vagyok. Itt 10, 15, 20 év, mire valami lesz újból. Mire az öntisztulás megtörténik, ha lesz egyáltalán..."

Grúber János, Győr: "Komáromig a Nagy-Dunán érezni lehet majd. Hát, az ottani meg az itteni horgászok sajnos kevesebb eredménnyel térhetnek majd haza. Ha egyáltalán lesz kedvük kijönni horgászni."

A győri halászok egy tonna elpusztult pontyot és keszeget gyűjtöttek össze a Marcalról. Elektromos riasztóval próbálták a halakat a Rába felé terelni, de kevés sikerrel.

Szilágyi Gábor elnök, Győri Előre Halászati Termelőszövetkezet: "Nem tudjuk, hogy abban a fenti iszapmennyiségben milyen anyagok vannak, amik majd nehezítik a természet helyreállását. Hogy mi történt, majd az eredmények megmutatják. Részben a halak a környező folyókból, a Rábából, Mosoni-Dunából azért igyekeznek visszatelepülni, és ezt nekünk mindenképpen segítenünk kell mesterséges telepítésekkel."

Szakemberek arra emlékeztetnek, hogy a tiszai ciánszennyezésnél sem lehetett pontosan megmondani a regenerálódás pontos idejét, mindenesetre a Tisza élővilága meglepően hamar helyreállt.

Dr. Szakács Imre elnök, Győr-Moson-Sopron Megyei Védelmi Bizottság: "Három-négy hónap múlva azért kiderült, hogy voltak-e olyan búvóhelyek a halaknak, egyéb vízi állatoknak, élőlényeknek, amelyeken át tudták ezt vészelni. Egyes szakemberek feltételezik, hogy a Marcalon is olyan növényzettel benőtt oldalágak, vagy a sodrás által nem érintett részen túlélhették a halak."

A kormány munkabizottságot hozott létre a természeti károk felmérésére és azok enyhítésére. Első lépésként a Marcal medrére ülepedett iszapot kell kimerni a folyóból, s csak ezután következhet az élővilág helyreállítása.

Kling István helyettes államtitkár, Vidékfejlesztési Minisztérium: "Nyilván ebben segítségünkre lesznek azok a kutatóintézetek is, akik ezekhez jobban értenek, tehát majd a vizsgálatok, az utóvizsgálatok után ezekben döntések születnek."

A Marcal menti településeken sokan attól tartanak, hogy még sokáig nem lehet majd itatni és horgászni a vízben, a folyó mellett élő vadállomány is meggyérül, és sok beteg állat születik majd. Ez annak is a következménye, hogy nemcsak a víz, de a növényzet is kipusztult, és a lúgos, iszapos anyag a földekbe is beszivárgott.