Dr. Barsi Ernő 1920. június 28-án született Sály községben. Szüleitől a munka és az igaz szó megbecsülését, szülőföldjéről a falvakban élők azaz az övéinek értékkincsét kapta. 1938-ban végezte el a Sárospataki Református Gimnáziumot. 1938-42 között a Teológiai Akadémiára járt Sárospatakon. A teológia elvégzése után 1942-ben felvételt nyert a Zeneakadémiára, Európa hírű mesterek tanították: pl. Waldbauer Imre, aki először játszott Bartók vonósnégyest a világon és Kodály Zoltán, aki a népzenére tanította. 1946-ban szerezte meg hegedűtanári diplomáját, majd 1947-ben jelentette meg első írását, amely „Sály falu zenei művelődése” címet viselte.

1947-ben hegedűtanári állást kapott Győrött, az Állami Konzervatóriumban. Barsi Ernő a Kisalföldön zenepedagógusként, néprajzoktatóként és oktatásszervezőként kiemelkedő munkát végzett. 1949-ben megszervezte a Győri Zeneoktatói Munkacsoportot, amellyel megalapozta az állami zeneiskolák alapítását. Ő nevéhez fűződik a zeneiskolai képzés beindítása Győrött, majd később Csornán és Kapuváron.

A győri Zenepedagógus Munkacsoportnak Tanár úr létrehozta vonószenekarát, 1957-58-ban a zenekar 175 hangversenyt adott.

Barsi Ernő 1959-ben a győri Felsőfokú Tanítóképző Intézetben folytatta oktató tevékenységét, és kidolgozta az ének-zene szakcsoport programját, valamint irányította a szakcsoport munkáját tanár úrnak kiemelt iskolateremtő szerepe volt a tanítóképző felsőfokúvá válásának folyamatában.
A mai napig vezeti a Melodiárium nevű kórusát, amelyet egykori tanítóképzős tanítványaiból szervezett.

A győri Tanítóképző Intézetben néprajzi szakkört, majd néprajz speciálkollégiumot hozott létre. Etnográfusi – pedagógusi munkájának eredményeként Győr-Sopron megyében több mint 50 iskolában indult meg a néprajz tanítása. E területhez kapcsolódó legfontosabb pedagógiai művei a „Népi hagyományaink iskolai és amatőr színpadon” című munkája.

Barsi Ernő 1970-ben doktorál az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsésztudományi Karán folklórból. A doktori disszertáció címe „Zene egy sályi pásztor életében”. Barsi Ernő 1982-ben nyugdíjba vonult, de óraadóként folyamatosan oktatott és jelenleg is oktat, 2010. szeptemberében az 51. tanévét kezdi meg Karunkon.

A néprajztudós, a lelkipásztor, családapa értékmentő munkáját több mint a néprajztudomány területén megjelent 40 könyv, több mint 400 tanulmány, több mint 4000 előadás fémjelzi.
Dr. Barsi Ernő pályafutása során Európa több országába kapott meghívást és tartott szemináriumokat a néprajzi kutatásairól. Így járt. Németországban, Ausztriában, Csehszlovákiában, Svájcban. Oroszországban, Kanadában. Külföldi útjai során igyekezett megismerkedni az ottani hagyományokkal. Erdélyben, Csallóközben, Burgenlandban az ott élő magyarok által megőrzött népdalokat Bulgáriában Sumen környékén kisebbségben élő törökök által megőrzött népdalokat gyűjtötte.

Dr. Barsi Ernő tanár munkásságát állami kitüntetések fémjelzik.
Életfa-díj (1988), Kiváló Népművelő (1978), Munka Érdemrend ezüst fokozat (1981), Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztje (1995) kitüntetések tulajdonosa.
A Győr-Moson-Sopron megyei Önkormányzat, a Győr megyei Jogú város valamennyi legmagasabb kitüntetéseinek birtokosa.

A Kar Tanácsa az Egyetem Szenátusa felé ezen indoklással a Nyugat-magyarországi Egyetem Díszpolgára cím adományozását javasolta. A Szenátus a javaslatot megvizsgálta és a Díszpolgári cím adományozását határozatba foglalta. A Kar diplomaátadó ünnepségén, 2010. július 3-án az Egyetem Rektora a kitüntetést Dr. Barsi Ernő tanár úrnak átnyújtotta.