Pannon Kvartett, Arrabona Ensamble, Grácia Művészeti Intézet színjátszó csoport, Szigetközi Csutora Hagyományőrző Néptánc Együttes, Kátai Zoltán énekmondó, Hangraforgó Együttes, Csikós Éva és Csikós Dániel
A műsorszámok között Szabó Gyula hagyományőrző építész tart tárlatvezetést a győri reneszánsz erődről és épített örökségünkről. Emellett vetítésre kerül a reneszánsz emlékeink rövidfilm a Dunakapu térről.
Vendégeinket nagy tisztelettel várjuk és szívesen invitáljuk egy-egy szelet zsíros kenyérre, egy-egy pohár borra, vagy üdítőre.

A műsort támogatják:

Szabó Jenő ök. képviselő
Lakó Csaba vállalkozó
Rend-Véd Magyarország KFT
Kaszárda Szóda BT
Pápai Pékség
Terd-Papír KFT
Győr Városi Sportigazgatóság
Xantus János Vadaspark

Bástya rendezvény programok:

2010. szeptember 25.

10-11 Bemutatkozik az Arrabona Városvédő Egyesület, terveink és tetteink
11-12 Csiki Duó versek dalok
12-13 Az aktív városvédelem Szabó Gyula gondolatai
13-14 Road Stone együttes
14-15 Grácia Művészeti Stúdió előadása
15-16 Szigetközi Csutora Hagyományőrző Néptánc Együttes műsora
16-17 Pannon Kvartett Együttes fellépése
17-18 Arrabona Ensamble Együttes fellépése
18-19 Hangraforgó Együttes énekelt versek előadása
19-20 Kátai Zoltán énekmondó műsora
20-21 Csiki Duó
21-22 Kátai Zoltán énekmondó

Az Arrabona Városvédő Egyesület, saját költségén a Győr, Teleki út 6940/13 HRSZ számú ingatlanon lévő úgynevezett füles bástya és kötőgát tönkrement, illetve megrongált falkorona szakaszait, a falazat hiányosságait, a bástyatető pihenőpadját és egyéb károkat, valamint a dísz kandelábert helyreállította, az ellopottat pótolta a falazatot pedig megtisztította a graffitiktől. Győr Megyei Jogú Város tulajdonosi hozzájárulását, valamint a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal beleegyezését megkaptuk a munkálatok befejezésének időpontja 2009.06.02. volt.

A Teleki utcai kazamata:

Győr vára Európa legnagyobb reneszánsz erődje volt, kora legkorszerűbb építészeti technológiájával készült, bevehetetlen erősség hírében állt. Az erődöt az 1540-es évek közepén kezdték el építeni, de külső védőművei csak az 1660-as évek végén készültek el. Méretére jellemző, hogy az akkori teljes várost, mai történelmi belváros magában foglalta. Ha mindezt mai viszonylatban nézzük, akkor nyugat-kelet irányban: a Rába parttól az Újvilág utcáig, észak-dél irányban a Mosoni-Dunától a Nemzeti Színház közepéig ért, és a külső védőműveit még nem is vettük figyelembe.
A reneszánsz erődöt nemzetközi pénzügyi segítséggel, olasz hadmérnökök tervezése és vezetése mellett hozták létre, több mint egy millió égetett téglából, melyhez az agyagot Szigetben bányászták és a téglákat is ott égették.
Az erődnek, mely a dunántúli főkapitányság székhelye is volt, közvetlen szerepe Bécs, ezzel együtt a császári birodalom védelme volt, így kaphatta q „nyugat kapuja" illetve „Európa várainak kulcsa" jelzőket.
A várat hét és fél fülesbástya (szögleterőd) védte, melyek az úgynevezett „új olasz bástya" rendszerben fogantak. A szögleterődöket kötőgátak ( várfalak) fűzték egybe, ezeken három kapu nyílt, név szerint a Bécsi kapu, a Fehérvári kapu és a Vízi vagy Duna kapu. A szögleterődök a reneszánsz kor hadászati elvei alapján önálló védelemre voltak kiképezve, a bástya-fülekben kialakított akár többszintes ágyúállásokhoz általában kaszárnya terem, lőszer és lőpor raktár, élelmiszer raktár, esetenként kórház terem kacsolódott. Ennek egyes elemeit láthatjuk a részben helyreállított, napjainkban is bemutatható Teleki utcai „Magyar" bástya kazamatáiban. A bástyák föld alatti erődített részei a haditechnika fejlődése következtében pusztító erejűvé fokozható ostromtűz miatt szekérrel is járható föld alatti alagutakkal voltak összekötve. Ez biztosította, hogy a védelem az embereit, a hadianyagot, valamint a kiegészítő felszerelést gyorsan át tudta csoportosítani az erődön belül.
A győri várat újkori története során kétszer birtokolta ellenség egyszer 1594 és 1598. között a törökök, egyszer 1809-ben a franciák. Ez utóbbi lett a győri erőd veszte, ugyanis Napóleon parancsára védőműveinek egy részét lerombolták.
A várat- hadászati jelentősége immár nem lévén- 1821-ben kezdték el bontani, a hosszas folyamat 1896-ban ért véget a Fehérvári kapu és a föléje emelt Tűztorony elbontásával. Valójában azonban az utolsó aktus a Duna bástya még meglévő kazamatáinak, bástyaudvarának és ágyúdombjának elbontása volt, melynek munkálatai 1939-ben fejeződtek be, így született a Dunakapu tér.
Sajnos Európa legnagyobb reneszánsz erődjéből ma kevés bemutatható elem maradt, és ezen kevesek mindegyike nem is látogatható. Ritka alkalom tehát a Magyar bástya megmaradt kazamatáinak megtekintése, mivel élve betekintést nyerhetünk egy valódi reneszánsz erőd titkaiba.

Győr, 2010. szeptember 21.

Széchenyi István
Arrabona Városvédő Egyesület Elnöke