Fotó: Nagy Péter

Apu féltő szavai mindig óva intenek az olyan fejesugrásoktól, amiknek nem látni a következményeit, a kimenetelét. Én viszont rájöttem, hogy ha nem vállalunk rizikót az életben, lemondunk arról, hogy életünket jobbá tegyük és lemondunk személyi és spirituális fejlődésünkről is, elücsörgünk a babérokon egy egész életen át. Nem ez az egyéni küldetésünk , nem lehet ez életünk célja.

Muszáj időnként fejest ugrani az ismeretlenbe a „Sötét Éjszakába” , persze kell egy ejtőernyő vagy valami, amivel küzdhetünk a gravitáció gyilkos ereje ellen, hiszen nem mindegy hogy harcolunk vagy átadjuk magunkat a sötéten ásító mélységnek. Egyszóval nem elég egy vakmerő lépés, tudnunk kell, hogy nem lesz zökkenőmentes utunk az álmaink felé vezető úton, de tenni, és küzdeni kell akkor is, ha a cél még csak látótávolságban sincs, ha eléggé bízunk és küzdünk egyszer csak hirtelen előttünk terem majd a célszalag, amit áttépve beteljesíthetjük magunkat, a küldetésünket.

A kabbala tanításai szerint a szenvedés megtisztítja a lelkünket, de ez nem egy évek óta vegetáló megromlott kapcsolatban való tengődést, vagy egy rossz munkahelyen való szenvedést jelent. Ez valójában a KÜZDÉSt jelenti. Hogy mindig törekszünk a jobbra, mind az életünkben mind a személyiségünkben. Igen néha fájdalmas változni és félelmetes változtatni. De vállalni kell a rizikót, össze kell szedni minden erőnket és bátorságunkat. Ellen kell állnunk a félelmeknek és a kétségeknek. Csakis a Küzdés, a Kitartás és a Bizalom lebeghet a szemünk előtt.

Az élet mindig tartogat meglepetéseket, soha ne fordítsunk hátat nekik ,csak azért mert félünk. Ez nem lehet kifogás. Itt nincs meghátrálás. Ha kihívást nyújt eléd az élet, fald fel azt nagykanállal!

Ha úgy érzed tanácsra van szükséged, írj, a lelekbuvar.infogyor@gmail.com e-mail címre! Itt kaphatsz segítséget!